Keressen minket a Facebook-on
Keressen minket a Google+-on
Keresssen minket a Twitteren
Keressen minket a LinkedIn-en
Iratkozzon fel hirlevélre!
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
"Szárnyalj a tudás vezérvonalán!"

A ma ismert világot totálisan elsöpri a negyedik ipari forradalom

A nyugati civilizáció eddig három ipari forradalmat élt meg, a gőzgépek, szerelőszalagok és az automatizáció után most egy teljesen új, negyedik ipari forradalom zajlik. A legújabb ipari forradalom arról szól, hogy a fizikai gépek és tárgyak egy információs hálózatba kapcsolódnak, a reaálgazdaság egyetlen hatalmas, intelligens információs rendszerbe integrálódik. Az ipar 4.0 pedig egy olyan koncepció, amely az újkeletű forradalom kihívásaira ad válaszokat, mégpedig elsősorban az ipari folyamatok teljes digitalizációjával. De nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Magyarországnak és Európának pont az ipar 4.0-ra van szüksége.

A robotok elveszik a munkát

Az eddigi ipari forradalmak során mindig az volt az egyik központi téma, hogy jött egy technológia, ami miatt aztán sokan elvesztik a munkájukat. Persze, a változást senki nem tűri jól, pláne ha az épp a munkát érinti, de azért az látszik, hogy az ember a végén mégiscsak dolgozik, de egy még fontosabb, összetettebb, érdekesebb munkát kapott a monoton “embergép-szerű” munka helyett. A mostani, negyedik ipari forradalom sem más ebben:

most a munkát az okosrobotok veszik el, a modern technológia pedig, ami ezt lehetővé teszi, a digitalizáció, ennek a forradalomnak a “gőzgépei” a kiber-fizikai rendszerek és a digitalizáció.

Ez azt jelenti röviden, hogy új munkakörök, új termékek, ellátási láncok, gyártási folyamatok születnek, az informatikusok és az informatikai tudás még értékesebb lesz. éppen ezért valószínűleg azok a gazdaságok lesznek a nagy nyertesei, amelyek a magas hozzáadott-értékű, sok befektetést igénylő digitális termelésre rendezkednek be.És ez egy olyan terület, ahol Magyarországnak és Európának is van keresnivalója.

Az ipar 4.0 és a tanulás

Az új világ más követelményeket támaszt majd a jövő dolgozóival szemben, a World Economic Forum tanulmánya szerint 5 millió munkahely szűnhet meg 2020-ig a világban – igaz, 2,1 millió új munkahely teremtődik is. Természetesen a megszűnő és az előálló munkahelyek nem ugyanazokat a képességeket igénylik, ezért óriási felelőssége van az országok oktatáspolitikáinak abban, hogy a jövő versenyképes munkaerejét kiképezzék.

negyedik-ipari-forradalom-1

Európa elveszíti az iparát?

Európa az elmúlt 20 évben sokat veszített az ipari kibocsátása súlyából. Míg 1991-ben még a világ ipari hozzáadott értékének 36 százalékát Európa termelte meg, addig 2011-ben már csak negyedét. Hasonló trendet járt be Japán és Észak-Amerika is, miközben a fejlődő országok megduplázták ipari hozzáadott érték kibocsátásukat.

negyedik-ipari-forradalom-2

De nem csak a világ, Európa is kettészakadt: míg egyes országok, például Nagy-Britannia, Spanyolország és Franciaország ipara nagyot zsugorodott, addig a németek, olaszok, svájciak ipari hozzáadott értéke csak mérsékelten esett vissza a világpiachoz képest. Igaz, az ipar 4.0 – mint gazdasági stratégiai koncepció – éppen az emiatt aggódó németektől indult el, az ő tervük volt az ipar digitalizációjára és ezzel a versenyképességük megőrzésére. Az eredetileg német kezdeményezés mára az Európai Unió iparfejlesztési stratégiájának alapja lett.

Újraiparosítás

Az ipar 4.0 tehát Európa nagy lehetősége arra, hogy megállítsa az ipara leépülését, sőt, visszájára fordítsa a trendet. Az alacsony munkabérrel versenyző feltörekvő országokkal szemben a magas szintű automatizáció az egyik leghatékonyabb fegyver. A feltörekvő országok az emberi-munka igényes, több manuális beavatkozást igénylő termelésben jeleskednek, így Nyugat-Európának a tőkeigényes, de magasabb hozzáadott értékű termelés felé kell elmozdulni. Ez azonban se nem könnyű, se nem olcsó feladat:

Az Európai Bizottság 2012-es terve szerint az ipari termelés arányát 2020-ra 20 százalékra növelik a jelenlegi 16 százalékról. Ez azt jelenti, hogy Európának 500 milliárd eurónyi hozzáadott értéket és 6 millió új munkahelyet kellene megteremtenie.

Csak összehasonlításképpen: az 500 milliárdos szám nagyjából az olasz ipar kibocsátásnak kétszerese. A Roland Berger tanulmányában alapvetően azzal számol, hogy 2030-ra érhető el ez az ambiciózus cél, ehhez évi 90, vagyis összesen 1350 milliárd euró befektetésére lenne szükség.

Az ipari kibocsátást többféleképpen is lehet növelni, nemcsak egyszerűen új vagy korábban külföldön gyártott termékeket lehet Európába hozni. Hanem például Európában gyártott robotokkal, amelyeket európai munkaerővel programoztak, európai IT-centerekben fejlesztett szoftverekkel üzemeltetve európai laborokban megtervezett termékeket lehet gyártani Kínában is. Így az ipari termelés egy jóval magasabb hozzáadott értékű részét szerezhetné meg Európa, és ami nyilván még fontosabb nekünk: akár Magyarország.

Az ipar 4.0 számokban

A BCG úgy becsüli, hogy az ipar 4.0 hatása Németországban önmagában évi 1 százalékponttal emelheti a GDP-t a következő évtizedben, összesen 390 ezer munkahelyet teremt és 250 milliárd eurónyi ipari beruházást generál (ami az ipari bevételek 1-1,5 százalékára rúg). Ugyanakkor az ipar 4.0-ba való átmenet inkább hosszabb, 20 éves időtávon válik igazán gyümölcsözővé.

A PwC világszerte 2000 nagyvállalatot kérdezett meg ipar 4.0 témában, a főbb megállapítások:

  • Nagyjából 907 milliárd dollárt, az ipari bevételek kb. 5 százalékát fogják ipar 4.0-ra költeni a cégek, főleg szenzorokra, hálózati eszközökre és szoftverekre, ugyanakkor a befektetések 55 százaléka két éven belül megtérül.
  • Átlagosan 3,6 százalékos költségcsökkenést, nominálisan 427 milliárd dolláros megtakarítást várnak az ipar 4.0 fejlesztésektől,
  • és 2,9 százalékos, 421 milliárd dolláros bevételnövekedést.

Horizontális és vertikális integráció

A mostani ipari IT-rendszerek többsége nem integrált digitálisan sem horizontálisan, azaz a gyáron kívül (beszállítók, nagy- és kiskereskedelem, vásárlók), sem vertikálisan, azaz gyáron belül (mérnöki, gyártó, marketing, értékesítési, raktár és egyéb részlegek). De mit jelent ez?

A horizontális integrációra jó példa, hogy a Dassault Systémes és a BootAeroSpace egy olyan platformot indított el Európában, amely a hadipar és a repülőipar teljes értékláncát integrálja, a beszállítókat a megrendelőket egyetlen helyen hozza össze. A horizontális integráció a globális értéklánc egy új generációját fogja jelenteni, ami azt is jelenti, hogy az áruk, alkatrészek, szolgáltatások egy közös platformon és jóval hatékonyabban cserélnek gazdát.

A vertikális integráció lényege, hogy a gépekben, raktárakban sőt, akár a félkész termékekben olyan szenzorok és hálózati eszközök kapjanak helyet, amelyek lehetővé teszik a gyártási folyamat digitalizálását és hatékonyabbá tételét. Az ezekből a szenzorokból álló új hálózatot ipari internetként is szokás emlegetni. A Bosch Rexroth, egy autóipari beszállító például egy félautomata decentralizált gyártási rendszert dolgozott ki. A megmunkálandó félkész termékre az érintéses kapubelépőknél is használ RFID technológiájú kódokat tesznek, amelyek alapaján a munkaállomások tudják, hogy milyen munkát kell elvégezni a terméken.

Kiber-fizikai rendszerek

Az IT-rendszerek az ipar 4.0-ban tehát sokkal szorosabban kapcsolódnak a különböző alrendszerekhez, folyamatokhoz, belső és külső tárgyakhoz, raktárakhoz és az ügyfelekhez (vertikális és horizontális integráció). Az így alkotott komplex kiber-fizikai rendszerekkel valós időben lehet irányítani a termelést, és olyan személyre szabott termékeket lehet gyártani, amilyenre korábban nem volt példa.

A kiber-fizikai rendszerekkel rendelkező “okosgyárakban” a reálfolyamatokat a virtuális világba tükrözik, ahol a gyártási folyamatokat nyomon követik interaktív beavatkozási pontokkal, lehetővé téve a decentralizált, automatizált döntéshozatalt.

Például a Siemens és egy német gépgyártó egy olyan virtuális gépet fejlesztett, amely a virtuális térben tervezi meg a gyártási folyamatot a valódi gépekből származó adatok alapján. Ezzel a gépsor átállítási idejét 80 százalékkal tudják csökkenteni. Az okosgyárakban a kiterjesztett valóság megoldások is helyet kapnak, például ha egy szerszám meghibásodik, akkor a dolgozók egy okosszemüvegen keresztül kaphatnak instrukciókat a javításhoz.

Egyedi tömeggyártás

Sok gyártó felismerte, hogy az ügyfelek egyre konkrétabb igényekkel rendelkeznek, egyre személyre szabottabb terméket szeretnének, ezért is jelentek meg a moduláris okosórák, telefonok, és az egyéb olyan műszaki termékek, amelyek már pontosan azokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek, amit az ügyfél megálmodott. Ezt a trendet követi le az ipar 4.0 a gyártásban is, egy autógyárban a szerelőszalagot nem kell leállítani és átállítani ahhoz, hogy különböző felszereltségű autók gördüljenek le a szalagról. Nem csak a gyártás változik meg, hanem új termékek is létrejönnek, és olyan platformok, ahol az ügyfél pontosan kommunikálni tudja a gyártó felé, hogy mit is szeretne. Ezt hívják egyedi tömeggyártásnak, ami az ipar 4.0 egy másik fontos eleme.

A Nobilia, Európa egyik legnagyobb konyhabútor gyára például élen jár ebben. A vállalat a sorozatgyártás ellenére olyan beépített konyhákat gyárt, amelyek vevők teljesen egyedi igényeinek megfelelnek. Igaz, már 1990-es években megkezdték a teljes gyártási folyamathoz kapcsolódó alkatrész- és termelési adatok átláthatóvá tételét, egységesített kezelését.

Big Data

Természetesen a gyártási folyamatok digitalizálása azt is jelenti, hogy hatalmas mennyiségű adat keletkezik a gyárakban, aminek az elemzése nem csak nagy számítási kapacitást és adattároló készséget, hanem speciális elemzési tudást is igényel. Ehhez egyrészt kiváló szoftveres támogatásra, másrészt tehetséges IT-szakemberekre is szükség van, méghozzá az adott iparágban szerzett tapasztalattal. Az adatok elemzésének a döntéshozatalban, a gyártási folyamatok javításában és ezek által a versenyképesség növelésében van nagy szerepe.
<magyarországnak úgy=”” kell,=”” mint=”” egy=”” falat=”” kenyér=””>

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon az ipar 4.0 kezdeményezés ugyan még gyerekcipőben jár, de a jó hír, hogy magyar ipar digitalizációjában rejlő potenciál hatalmas. Ha csak önmagában a magyar ipar GDP-n belüli súlyát tekintjük, akkor Európához képest nálunk még mindig viszonylag magas, a németekéhez hasonló súlya van az iparnak. Ugyanakkor az ipar 4.0-ra való felkészülésben inkább az átlag alatt vagyunk. A régión belül a csehek és valamivel a szlovákok előznek meg minket ebben a Roland Berger “ipar 4.0 felkészültség” indexeszerint.

negyedik-ipari-forradalom-3

A kormány is felismerte, hogy az ipar digitalizációja fontos cél, és ezt az iparfejlesztési startégiában, vagyis az Irinyi tervben is rögzítette, amely szerint:

  • a hazai iparfejlesztésnek a magas hozzáadott-értékű tevékenységek irányába kell elmozdulnia,
  • ösztönözni kell az innováció és a digitális transzformáció elterjedését az egyes iparágakban,
  • e folyamatba minél inkább be kell kapcsolni a hazai KKV-kat is.

negyedik-ipari-forradalom-4

Szakmai szervezet is alakult

Negyven alapító taggal megalakult az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform, köztük számos magyarországi telephellyel rendelkező vállalkozás, oktatási intézmény, kutatóintézet, valamint ágazati szakmai szervezet. A tagok tevékenységük során támogatják a hazai startup és KKV ökoszisztéma információhoz jutását, felkészítését, a lehetőségek bemutatását. A szervezet célja, hogy az ipari digitalizáció zászlóshajójaként javaslatokat és ajánlásokat fogalmazzon meg a kormányzat részére, ösztönözze a tagjai közti együttműködést az Ipar 4.0 hazai szempontból releváns kulcsterületein, különösen a digitális gyártás és a dolgok internete témakörökben, támogassa a jó gyakorlatok hazai elterjesztését.

A kormány ipar 4.0 terveiről az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára, Lepsényi István beszélt a Portfolio-nak. Mint kifejtette, egy digitális társadalomról beszélünk és digitális gazdaságról. Amit egy szakmunkás 10 évvel ezelőtt megtanult, arra öt év múlva már valószínűleg nem lesz szükség, ezért van szükség a folyamatos képzésre. Ennek érdekében hozta létra a kormány az Ipar 4.0 nevű platformot, ami többek között azt határozza meg, hogy hogyan kell a szakképzést átalakítani annak érdekében, hogy megfelelő szakemberek álljanak rendelkezésre. Mint mondja, rendkívül fontos, hogy a gazdaság minden területének át kell mennie az extenzív fejődésből az intenzívbe, vagyis a hatékonyság növelése a feladat a kkv-k esetében is. Ha megnézzük a statisztikákat, jól látszik, hogy jelen pillanatban a kkv-k hatékonysága elmarad az elvárt szinttől.

Forrás és tudás kell

Néhány sikeres magyarországi vállalkozás azért akad, amely megmutathatja az utat a többieknek. Ilyen például a KUKA Robotics,amely német tulajdonban, de magyar munkaerővel és Magyarországon gyárt a világ legnagyobb cégcsoportjainak összeszerelő-robotokat. A Mohanet, pedig telematikai megoldásokkal, szenzorokkal teszi mérhetővé és tervezhetővé a gyártási folyamatokat. Ez a két cég gyakorlatilag az ipar 4.0 okosgyárainak alapjait képes letenni, de nyilván ez csak két példa, nincsenek egyedül.A hazai vállalkozások Ipar 4.0 evolúciójának ugyanakkor két alapvető gátja van: a tudás hiánya és a forráshiány.

A tudást és a legjobb gyakorlatokat a már jelen lévő külföldi, német cégcsoportoktól is célszerű lenne programokon keresztül átvenni (Audi, Mercedes, Deutsche Telekom, Bosch stb.). Ehhez egyfelől meg kell találni az Ipar 4.0 iránt érdeklődést mutató hazai KKV-kat és egy olyan digitalizációs fejlődési útra állítani, amely során a szaktudást képesek megszerezni. A szaktudás megszerzését követően, egyedi, a vállalkozás profiljához igazított üzleti-, beruházási-, és fejlesztési tervet kell elkészíteni, amely mentén megvalósítható az Ipar 4.0 ugrás.

A forráshiányt pedig állami és uniós programok útján lehet orvosolni. A kormány a GINOP-ban (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) indított, a “Modern Vállalkozások Programjában” a digitálisan felkészült (minősített) vállalkozások 1 és 24 millió forint közötti összegű, maximum 40 százalékig vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. Illetve nemrégiben közölte az NFM, hogy ősszel újabb informatikai program indul: összesen 17,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból és 21,9 milliárd forintnyi kedvezményes hitelből fejleszthetik az infokommunikációs és távközlési – (IKT) eszköztárat a mikro-, kis és közepes vállalkozások.

A mi nagy lehetőségünk a beszállítói ipar?

Félreértés ne essék, a magyar kkv-knak első körben nem az a feladatuk, hogy megmentsék a világot, és valami teljes újba és ismeretlenbe ugorjanak bele digitalizáció címén. Ráadásul a realitás ma az, hogy a magyar kkv-k a beszállítói iparban, a német cégeken keresztül kapcsolódjanak be a negyedik ipari forradalomba. A németekkel ápolt szoros gazdasági kapcsolat ugyanis a mi egyik nagy lehetőségünk ebben a folyamatban a fejlődésre, amelyért egy sor ország a “fél GDP-jét” odaadná még akkor is, ha nagy külföldi cégcsoportoknak alkatrészeket gyártani vagy összeszerelő üzemeket működtetni nem is tűnik a világ legnyereségesebb és legjobb üzletének.

Ha viszont a kkv-k nem mozdulnak meg, akkor csúnyán lemaradnak. A negyedik ipari forradalom csúcsra fogja járatni a versenyt, és aki ebben nem tud helyt állni – ahogyan az ipari forradalmak idején megszokott – szépen eltűnik a süllyesztőben.

forrás:http://m.portfolio.hu/