Interjú kiváló hallgatónkkal, Ragó Mónikával

 Gyönyörűek a rajzaid! Mindig ilyen szépen rajzoltál?

Gyerekkoromban rajzoltam, aztán sokáig nem. Pár éve újrakezdtem.

Van példaképed? Ha igen, akkor ő motivál, vagy valami egészen más?

Példaképem? A hagyományos értelemben nincs. Vannak művészek, akiket csodálok, de nem példaképek, hiszen lehetetlen követni őket.  Motiválni a megoldandó probléma nagysága szokott. Minél nehezebb valamit megoldani, annál izgalmasabb számomra.

Mi a titka a remek eredményeidnek? A szorgalom és rengeteg belefektetett energia számít igazán, vagy elsősorban tehetségre, és valamilyen különleges képességre van szükség?

Elsősorban a befektetett energia és idő az alapja. Ehhez viszont az kell, hogy élvezd, amit csinálsz, mert anélkül csak szenvedés. A technikai alapjait meg lehet tanulni mindenkinek, meg is kell, de ennél a szakmánál felnőttként már szerintem mindenki tisztában van vele, hogy van-e hozzá valami érzéke. Amikor már nemcsak a saját lakásod, hanem a körülötted lévőkét is átrendezted, és nem csak gondolatban, ott már biztosan van valami "kattanat". Ha ezt hagyják is (és úgy is hagyják J), akkor lehet, hogy nem is csinálod annyira rosszul. Nekem annyiban könnyebb, hogy az évek során sokat költöztem, gyakorolhattam a kivitelezést is, gyakorlatilag felelősség nélkül. Festettem, tapétáztam, burkoltam, bútort készítettem. Persze kell hozzá fantázia is. Jó, ha van egy olyan szabad látásmód, amikor egy tárgynak figyelmen kívül hagyod a funkcióját, és felhasználod bármire. Van egy fehér csipkés IKEA kaspó, amit átfúrtam és lámpabúraként használtam fel, később az IKEA is csinált ilyen lámpákat. Jó érzés volt, hogy más szerint is megállja a helyét ebben a funkcióban is.

Mik a jövőbeni terveid?

Soha ne kelljen dolgoznom. Ahogy Confucius mondta: Válassz olyan foglalkozást, amit szeretsz, és soha többé nem kell dolgoznod. Ezt szeretném elérni.

Mi az, amit a Soter-Line képzése adott Neked?

Tudást, önbizalmat, megerősítést, barátokat.