Keressen minket a Facebook-on
Keressen minket a Google+-on
Keresssen minket a Twitteren
Keressen minket a LinkedIn-en
Iratkozzon fel hirlevélre!
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
"Szárnyalj a tudás vezérvonalán!"

Informatikus hiány egyre nagyobb

Hatalmas hiány van itthon informatikusból: a kormányzat részére készített tanulmány alapján 22 ezer informatikust tudnának felvenni a hazai cégek, és az IT-iparág fejlődése miatt ez a szám csak nőni fog. Közben a felsőoktatásba egyre kevesebben jelentkeznek, aminek az is az oka, hogy a közoktatás bennragadt a 20. században. Az okos fejlesztőket ez viszont nem érdekli, amíg Nyugat-Európában háromszor annyit kereshetnek.

2015-ben 22 ezer informatikus végzettségű dolgozót tudtak volna felvenni a cégek, ha nem lenne munkaerőhiány informatikusokból – többek között ez derül ki abból a még hivatalosan nem publikált kutatásból, amit a Bell Research készített a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és az NFM megbízásából.

A tanulmány következtetései alapján ráadásul ez a helyzet csak egyre rosszabb lesz, hiszen az informatikusok iránti kereslet bőven az átlag felett fog nőni a következő években nemcsak Magyarországon, de a világban is.

  • a szakemberhiánnyal a felsőoktatás nem tud mit kezdeni: az állami támogatás hiánya miatt nem tudnak új helyeket meghirdetni, a jelentkezők és a felvettek száma is csökken, ráadásul egyre nagyobb a lemorzsolódás is.
  • Annak, hogy a felsőoktatásba nem jut el elég diák, tökéletesen megágyaz az a közoktatási rendszer, ami a PISA-felmérés tanulságai alapján is nagyipari mennyiségben termeli ki a digitális analfabétákat. Ebben a környezetben csoda lenne, ha a diákok tömegei akarnának bejutni az informatikai szakokra, és a számokon az látszik, hogy nincs is túljelentkezés ezekre a szakokra.
  • Mindennek tetejébe az IT-iparágak a globális piacon működnek, ami azt jelenti, hogy ha olyan tempóban mennek külföldre a fiatalok, ahogy az utóbbi években nekiindultak, akkor még kisebb az esélyünk arra, hogy az új, jól fizető és hosszabb távon is jó karrierlehetőséggel kecsegtető IT-munkahelyekre magyarokat vegyenek fel.

A JÖVŐ ITT VAN ÉS SOSE LESZ VÉGE

Pedig a lehetőség adott, hiszen az informatikus végzettséget igénylő munkák száma a világban egyre szaporodik, és hamarosan még azok a munkák is alapfokú informatikai ismereteket igényelnek majd, amiknek a művelői néha még egy program telepítésével is hadilábon állnak akár. Ma Európában 600-700 ezer fős hiány van szoftverfejlesztőből, és ez a hiány 2020-ra egy uniós kutatás alapján 900 ezres lesz. 

Amikor munkaerőhiányról beszélünk az IT-szektorban, akkor nem pusztán arról van szó, hogy kevés a fejlesztő. Mivel az informatikai munkaerőpiac eléggé rétegzett, a különböző szintű képesítéssel rendelkező munkák esetében eltérő, hogy mekkora a hiány. A tanulmány alapján jelenleg Magyarországon

  • rengeteg OKJ-s képzettségű fejlesztőre és rendszergazdára lenne szükség, belőlük van a legnagyobb hiány,
  • felsőfokú szakképzettségű és Bsc-diplomás informatikusból is nagy hiány van,
  • Mesterdiplomás és PHD-s informatikus kéne a legkevesebb, de ők is gyorsan munkát találnának mostanában a magyar munkaerőpiacon.

A helyzet mégis az, hogy hosszabb távon a képzettebb informatikusokra lehet nagyobb szüksége az országnak. Arról, hogy ez miért van így, az informatikai cégeket tömörítő IVSZ oktatási igazgatója, Horváth Ádámot kérdeztük meg: “Ha most nem növeljük exponenciálisan a magyar oktatási rendszerből kilépő informatikusok számát,

Tovább a teljes cikkre: http://index.hu/gazdasag/2016/03/04/informatikushiany_munkaeropiac_oktatas_informatika/

Forrás: szinte.hu