Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény kihirdetésével jelentős változások következtek be a munkavédelmi törvényben. A jogforrás 2016. 07. 08-tól hatályos.
A munkavédelmi érdekképviseletek működését érintő változások:
A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391 EGK tanácsi irányelv alapján a munkáltatóknak egyeztetni kell a munkavállalókkal és azok képviselőivel minden, a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintő kérdésben. Az irányelvvel összhangban a törvény módosítja az Mvt. 70/A. §-át, a módosítás indoka az, hogy a gazdasági körülmények megváltozásával 2012 végén a regisztrált kis- és középvállalkozások 99,5%-a, 956 300 cég tartozott a legfeljebb 49 foglalkoztatottal rendelkező kisvállalkozások körébe. Ennek következtében indokolttá vált a munkavédelmi képviselő választáshoz szükséges munkavállalói létszám csökkentése.
„Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;”
A Munkavédelmi törvény módosításának hatálybalépésével, azaz 2016. július 8-tól, egységesen minden 20 főt elérő, az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés fogalomkörébe tartozó munkáltatónál meg kell szervezni a munkavédelmi képviselő választást az alábbiak figyelembevételével:
- azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, az Mvt. megváltozott rendelkezéseit a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követő munkavédelmi képviselő választás soránkell alkalmazni.
- azon munkáltatónál, ahol munkavédelmi képviselő választásra nem került sor, az Mvt. megváltozott 70/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti munkavédelmi képviselő választást a törvény hatálybalépését követőenfél éven belül meg kell tartani, ez legkésőbb 2017. január 8-át jelenti.
A jogalkalmazási tapasztalatokra figyelemmel és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel való összhang érdekében a törvény módosítja a munkavédelmi képviselők választásával kapcsolatos szabályokat. Egyértelművé teszi, hogy a munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell megfelelően alkalmazni. A munkavédelmi képviselők függetlenségének biztosítása érdekében ugyanakkor előírja, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okokon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.
„A munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell alkalmazni azzal, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglaltakon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.”
Konkretizálásra került a munkavédelmi képviselők munkajogi védelmére vonatkozó szabályozás, amelynek értelmében a munkáltatónál megválasztott valamennyi munkavédelmi képviselőt megilleti az Mt. 273. § (1) szerinti munkajogi védelem, az Mt. 273. § (2) bekezdése szerinti tartamban.
„ Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.
Fontos, a munkavállalók felelősségét és szankcionálhatóságát érintő változások:
A munkavédelmi hatóság szabálysértési jogkörének megszűnésével a munkavállalói mulasztás nem szankcionálható a ténylegesen szabályszegő munkavállalóval szemben. Azért, hogy a munkáltató felelősségén túl, a munkavállaló kizárólagos szabálytalan munkavégzését a hatóság szankcionálni tudja, a törvény bevezeti a közigazgatási bírságalkalmazásának lehetőségét. [Mvt. 82/D. §] A bírság összege ötszázezer forintig terjedhet .A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:
- a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésérevonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
- a munkabalesettel kapcsolatbannyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,
- a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozzavagy
- a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőta munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosítottjogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.
Az új szabályozás arról rendelkezik, hogy a kivizsgálásba szükség esetén be kell vonni a munkáltatónálfoglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát, azzal, hogy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa minden súlyos munkabaleset esetén részt kell vegyen a kivizsgálásban , ugyan akkor munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti a munkabaleset kivizsgálását.
- a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető körülmények, 2 ponttal egészült ki a felsorolás, súlyos veszélyeztetésnek minősöl ezután:
- a megengedett értéket meghaladó expozícióbantörténő foglalkoztatás a szükséges védelem hiányában; továbbá
- aveszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása.
- a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges, a személyes adatok kezeléséről szóló kitételek,
- az értelmező rendelkezések részben a fokozott expozíció és a súlyos munkabaleset definíciói.
