Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a témában sajtóhírek, sajnos kevés konkrétummal. A részletek nem ismertek, nagy a bizonytalanság a rendszer jövőjét illetően. Sem a felnőttképző intézmények, sem az oktatók/tanárok, sem pedig a képzési lehetőségek iránt érdeklődők nem tudják mi vár rájuk a közeljövőben a hazai szak- és felnőttképzés piacán.
A bizonytalanság szele már minket, a közel három évtizede felnőttképzéssel foglalkozó Soter-Line Oktatási Kft-t is megérintett. Nap, mint nap kapunk érdeklődő e-maileket és számos telefont a felnőttképzés átalakítása kapcsán. Egyre többen érdeklődnek, hogy mikor, milyen feltételekkel, milyen intézményeknél, milyen keretek és körülmények között szerezhetnek a jövőben Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítést. Miként bővíthetik már meglévő ismereteiket, mélyülhetnek el egy új, a munkaerőpiacon keresett szakma rejtelmeiben. Számunkra is kérdés, hogy mit hoz a jövő. Mi sem látjuk még pontosan, hogy milyen képzéseket, milyen feltételekkel szervezhetünk és az általunk megvalósított képzések mire fogják feljogosítani a munkaerőpiacon a végzett tanulóinkat.
Amit eddig tudunk az OKJ képzések változásairól
Megpróbáljuk pontokba szedve összefoglalni azokat az alap információkat, melyeket már ismerünk és meghatározzák az új rendszer kereteit, a mindenkit érintő átalakítás irányait:
- a Kormány átalakítja a szak- és felnőttképzés rendszerét 2020 szeptemberétől,
- a jelenlegi képzési struktúra megszűnik,
- az OKJ-ban szereplő szakmák száma lecsökken (170-200 szakképesítésre),
- az alap szakképesítéseket kizárólag iskolarendszerben tanulhatják a diákok,
- a felnőttképzésben rövidebb idejű, speciális szaktudást nyújtó szakmai képesítéseket lehet majd tanulni,
- felnőttképzésben korlátozás nélkül annyi specializáció és részszakképesítés jelenhet meg, amennyit a munkaerőpiac indokol,
- a vizsgáztatás jelenlegi rendszere is megváltozik, független vizsgaközpontok jönnek létre.
Hogyan tovább?
Mit fog eredményezni a szak- és felnőttképzés rohamtempóban történő teljes átalakítása? Az új rendszer tervezete Damoklész kardjakét lebeg a felnőttképzési vállalkozások feje felett vagy egy újabb lehetőség kezdete? A felnőttképzési vállalkozások javarészt egyetértenek abban, hogy a jelenlegi rendszer több sebből vérzik, az átalakítás időszerű és szükséges. Az elképzelés, miszerint az alapszakmák oktatása iskolarendszerben történik, mely során stabil, hosszútávra szóló szakmai tudást kapnak a diákok, a felnőttképzésben pedig a gyors, piacorientált át- és továbbképzések valósulnak meg, előremutató is lehet. A részleteket viszont még nem ismerjük, nem tudjuk miként tanul majd szakmát az a 40-50 éves felnőtt, akinek hosszú időre be kell ülnie a Szakképzési Centrum padsoraiba, hogy felnőttoktatás keretében iskolarendszerű esti vagy levelező képzésben részt vegyen. Egyelőre, csak bízhatunk abban, hogy ez az átalakítás eléri majd kitűzött céljait és nem a szakképzetlen, relatíve olcsó, röghöz köthető munkaerőt fogja „kitermelni”.
A szakképzési hozzájárulás visszavezetése segítené a már több fórumon is elhangzott célok megvalósulását. Korábban a szakképzési hozzájárulás által nyújtott lehetőségek a jelenleginél sokkal jobban támogatták a vállalkozások és a felnőttképző intézmények együttműködését és a munkavállalók képzését. A felnőttképző intézmények bevonásával innovatív módon, a valós igényekre a valós időben tudtak reagálni a cégek a munkaerő továbbképzésével. Az ilyen jellegű együttműködések során kialakult szakmai, partneri viszony visszaállítása a szakképzési hozzájárulás újbóli megnyitásával (frissítéseket és ráncfelvarrásokat követően) jelentős mértékben járulna hozzá a Kormány által is kitűzött célok eléréséhez, miszerint a hazai munkaerő a gyors, rövid, hatékony képzéseknek köszönhetően villámgyorsan reagáljon a változó munkaerőpiaci kihívásokra és technológiai változásokra.
Számunkra, felnőttképző intézményként a nagy kérdés az, hogy mi lesz a nem iskolarendszerben tanult és szakmai képesítést adó végzettségek állami elismertségével. Erről sajnos még nem kaptunk semmilyen információt. Reméljük, hogy a szak- és felnőttképzési rendszer megújítói egy foglalkozás alapú felnőttképzési rendszer kialakításában gondolkodnak. Ez szolgálná mind a munkaadók, mind a munkavállalók érdekeit és megnyugtatná a felnőttképzőket és a felnőttképzésben tanulni vágyókat egyaránt. Ehhez viszont szükség lenne egy naprakész, korszerű szerkezetű foglalkoztatási jegyzékre, olyanra, amely tartalmazza a foglalkozások megfelelő szintű műveléséhez szükséges kompetenciákat, amelyek egyben a tanulási kimeneti eredmények szempontjából is meghatározóak. Amennyiben ilyennel rendelkeznénk, akkor a felnőttképzésben megszerezhető államilag elismert képesítések független szakmai testület által minősített, egy-egy foglalkozás művelésére felkészítő szakképzési programok sikeres elvégzését igazoló tanúsítványok lehetnének.
Minden bizonnyal a kérdésekre hamarosan választ kapunk és megkezdhetjük a felkészülést az új kihívásokra. A módosítások hatálybalépéséig pedig változatlan formában és feltételekkel vehetik igénybe képzéseinket a tanulni vágyók.
OKJ-s képzéseink listája: https://www.soterline.hu/informacio/okj-kepzesek-listaja/
Madarász Erik
oktatási igazgató
Soter-Line Oktatási Kft.
