Minden korábbinál nagyobb átalakulás zajlott le a felnőttképzésben. Megszűnt a jól ismert OKJ és számos képzés, változott a vizsgarendszer, új követelmények jelentek meg. Jó vagy rossz irány a gyökeres átalakítás? Madarász Erikkel, a felnőttképzésben harminc éve ismert Soter-Line Oktatási Kft. oktatási igazgatójával beszélgettünk.
Nagy átalakításokat harangoztak be tavaly a felnőttképzésben, tényleg ekkora volumenű volt a változás?
Sok évtizede a felnőttképzésben dolgozunk, átéltünk már néhány átalakítást, csakugyan eddig ez a legnagyobb és legjelentősebb, ami sok szempontból megreformálta ezt a területet.
Szoktuk mondani, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi, erre a listára most az OKJ-rendszer is felkerült…
2020. december 31-ig lehetett indítani OKJ-s képzést, és bár a mai napig sokan hirdetik, hogy be lehet még csatlakozni folyamatban lévő tanfolyamokba, alapvetően már csak az új rendszer szerint lehet képzéseket meghirdetni, hamarosan már csak ezek fognak futni.
Tényleg szükség volt a légkalapácsra az átalakításnál? Nem lett volna elég a véső?
Én nem vitatom, hogy meg kellett újítani a rendszert, hiszen több évtizede néhány ráncfelvarrást leszámítva változatlanul működött. Éppen ezért az OKJ-nak a legnagyobb előnye az volt, ami egyben a hátránya is, hogy mindenki jól ismerte. A jelentkezők tudták, hogy mire számítsanak, ha elmennek egy képzésre, és mire számíthatnak, ha végigcsinálják, és levizsgáznak.
Piacképes volt a papír, amit kaptak?
Ez sok mindentől függött, elsősorban attól, hogy milyen képzésre jelentkezett az illető. Az IT-képzések biztosan azok voltak, de tény, hogy voltak olyan területek is, ahova többen azért jelentkeztek, hogy a hobbijukat magasabb szintre emeljék, nem akartak ezzel a későbbiekben pénzt keresni, csak szerettek volna mondjuk jobban fotózni, vagy ügyesebben lakberendezni.
Persze ők voltak kevesebben, a többség azzal a szándékkal jött, hogy szeretne elhelyezkedni azon területen, amit tanult.
Milyen nagyobb átszervezések voltak a felnőttképzésben az elmúlt harminc évben?
Maga az OKJ rendszere is többször átesett már ráncfelvarráson a kilencvenes évek óta, a vizsgarendszerhez is hozzányúltak. Kialakult a képzések egymásra épülő moduláris rendszere.
Amíg az megvolt, nagyon szoros együttműködés volt a képzők és a vállalkozások között, a cégek szívesen és lelkesen küldték képzésekre továbbképzésekre saját munkavállalóikat.
Mennyire csökkentette le a képzések számát az új rendszer?
OKJ-s képzés keretében hétszázhatvan tanfolyam közül lehetett választani, az új rendszerben a szakmajegyzék alapszakmákat tartalmaz, szám szerint százhetvennégyet, azaz jelentősen megvágták.
Biztos vagyok benne, hogy emiatt sok felnőttképző, elsősorban a kisebbek munkája ellehetetlenül, főleg most, hogy a járványhelyzet hatása is megnehezíti az életünket. Többen már be is zártak.
Aki nem elég nagy, nincs elég tartaléka a túléléshez, nem tudja kivárni, hogy az új rendszer kiforrja magát, azt a kezdeti nehézségek tönkreteszik. Arra számítok, hogy szűkülni fog a piac, kevesebb lesz a lehetőség.
Nagyságrendileg mennyi pénzt vont el a felnőttképzőktől a reform? Körülbelül hány százalékkal zsugorodik össze a piac?
A két évvel ezelőtti adatokhoz képest a felnőttképzéssel foglalkozók száma várhatóan körülbelül a felére csökken, 1600-ról nyolcszázra.
Viszont jó lehetőség lehet a felnőttképzés szereplői számára a vállalatok számára kiírt, október 1-től benyújtható, 15 milliárd forintos keretösszegű GINOP PLUSZ-3.2.1-21 képzési pályázat.
A Felnőttképzők Szövetségének becslése szerint az önerőt (50-70%) és a bérfinanszírozást is kalkulálva körülbelül 10 milliárd forint kerülhet ezzel a képzéseket megvalósító felnőttképző vállalkozásokhoz.
Korábban sokan szóvá tették, hogy az új rendszerrel kapcsolatban kevés a konkrétum, nagy a bizonytalanság a jövőt illetően. Mostanra megoldódott a helyzet?
Többé-kevésbé igen. Az új rendszerben mi nagyjából ugyanazokat a képzéseket tudjuk kínálni, mint korábban.
Ám van egy óriási különbség, eddig vizsgaszervezői jogosultsággal is rendelkeztünk, aki hozzánk jött, az tudta, hogy a jól ismert környezetben adhat végül számot a tudásáról.
Csakhogy az új vizsgarendszerről még nincsen minden információ a birtokunkban. Ez azért probléma, mert az érdeklődőknek nagyjából a második kérdése az szokott lenni, hogyan szereznek majd bizonyítványt, és erre még nincs konkrét válaszunk.
A független vizsgaközpontokra azért volt szükség, hogy megelőzzék a csalásokat. idén is volt egy letartóztatásokkal végződő botrány, amely az OKJ-s vizsgáztatáshoz köthető…
Ennek az az érdekessége, hogy bár korábban mi szervezhettük a vizsgákat, maga a bizottság eddig is független volt. A Pest Megyei Kormányhivatal és a kamara jelölte ki a tagjait. A nyár eleji botrány sem a felnőttképzőkhöz köthető, éppen egy kormánytisztviselő kezén kattant a bilincs.
Mennyire érzik meg a felnőttképzésre jelentkezők, hogy a rendszer teljesen megváltozott?
Igyekszünk mindent úgy szervezni, hogy minél kevésbé érintse őket, a tananyag jórészt változatlan maradt, de vannak olyan képzések, ahol jelentősen megváltoztak a bemeneti feltételek.
Ilyen például a vámügyintéző, vagy a munkaerő-gazdálkodási és TB ügyintéző képzés. Jelentkező most is lenne ezekre nálunk is, de sokan nem tudnak az új feltételek miatt részt venni.
Meglátszik a kezdeti bizonytalanság az érdeklődők számán?
Amikor elterjedt a hír, hogy meg fog szűnni az OKJ-rendszer, a jelentkezők szó szerint megrohamozták a felnőttképzőket. Olyan nagy számú beiratkozóval szembesültünk, amilyennel az elmúlt évekre egyáltalán nem volt jellemző.
Idén viszont már látszik, hogy visszaesett a jelentkezők száma, bár ezt nem lehet kizárólag az új rendszerre fogni. Benne van a tavalyi túljelentkezés, és a pandémiás helyzet hatása is. De persze sokan vannak azok is, akik egyelőre kivárnak, megnézik, mennyire válik be a reform.
Melyik képzések a legnépszerűbbek Önöknél?
Sokáig jellemzően az informatikai képzések voltak a legnépszerűbbek, most, hogy az állam indított ingyenes képzéseket ezen a területen, és-legalábbis én azt tapasztalom, hogy a médiában is kevésbé hangsúlyozzák az informatikushiányt - ezekre a szakokra kevesebben jelentkeznek, ezért inkább a kreatív szakmák, a fotós, lakberendező, grafikus képzések törtek az élre.
Van az új képzési rendszernek olyan eleme, amire habozás nélkül ötöst adna a szaktárcának?
Igen, az egyik ilyen újítás a Képzési Hitel 1 és 2. Ezek nagyon kedvező konstrukciók. Az 1 egy szabadon felhasználható hitel, amit a képzésekben résztvevők havonta legfeljebb százötvenezer forintig, maximum a tanulmányaik időtartama alatt vehetnek igénybe.
A Képzési Hitel 2 a tanfolyam díjára fordítható, ennek maximum havi limitje ötszázezer forint, és nem is az igénylő, hanem a képzést végző cég kapja kézhez.
Egy másik pozitívum, amit a pandémia kényszerített ki, de azóta is kiválóan működik, az a távoktatási rendszer. Nagy segítség ez, hiszen olyanok is el tudják érni a képzéseinket, akik fizikailag távol vannak, mondjuk az ország másik felében, vagy akár külföldön.
Mennyibe kerül most egy jelentkezőnek egy képzés elvégzése?
Képzőnként és képzésenként eltérő.
Képzéseink esetében igénybe vehetők kedvezmények is (kismamák, munkanélküliek, visszatérő tanulók számára, és csoportos megrendelés esetén), valamint a már korábban említett nagyon kedvezményes Képzési hitel konstrukciók is jelentős segítséget nyújthatnak a finanszírozásban.
forrás: novekedes.hu
