Keressen minket a Facebook-on
Keressen minket a Google+-on
Keresssen minket a Twitteren
Keressen minket a LinkedIn-en
Iratkozzon fel hirlevélre!
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
"Szárnyalj a tudás vezérvonalán!"

Az iskolai digitális oktatás megújítási terve

A köznevelés feladata az életre nevelés, felkészítés a munkavállalásra.

Ennek ma már elengedhetetlen része a digitális készségek fejlesztése, amely a Nemzeti alaptantervben is megjelenik. Mégis a köznapi tapasztalat az, és a vállalkozások is arról számolnak be, hogy a diákok nem rendelkeznek megfelelő digitális ismeretekkel és ezért kevésbé állják meg a helyüket a világban. Nem tudnak olyan állásokat betölteni, amelyek igénylik az ilyen jártasságot, vagy – informatikai szakmák esetében – az informatikai szaktudást. Mindez visszafogja a gazdasági fejlődést és rontja a foglalkoztatást.

A digitális írástudás, a mindannyiunkat egyre inkább körülvevő informatikai eszközök kezelésének és irányításának képessége mára alapvetővé, szükségessé vált. Nemcsak a munkaerőpiacon, de a mindennapi életvezetésben is megkerülhetetlen ez a kulcskompetencia.

Az elmúlt évtized növekvő elvárásai ezért a legutóbbi Nemzeti alaptanterv (Nat 2012.) módosításánál az informatika tantárgyba sűrítették az elvárásoknak megfelelő kimeneti követelményeket.

Mindez azonban a legjobb esteben is legfeljebb a felhasználók legalacsonyabb szintű képzéséhez, felkészítéséhez elegendő. Az informatikai vállalkozások számára szükséges munkaerő kiképzéséhez, felkészítéséhez nem. Sőt ma már a munkaerő-piacon kívül, a mindennapi életben is olyan mélyen beágyazottak az informatikai szolgáltatások, hogy a megfelelő készségek és tudás nélkül már a hétköznapokban sem érvényesülhetünk sikerrel.

 

Nem találkozik a munkaerőpiaci kereslet az oktatás által kibocsátott kínálattal

Az óriási, ma már globális kereslet ellenére a magyarországi iskolák képtelenek kellő számban és minőségben kibocsátani digitális munkahelyeken helyt állni képes embereket, ami már a mostani munkaerőpiacon is jelentős hátrányt jelent, de mire a mostani diákok a munkaerőpiacra kerülnek, addigra a most megszokott szakmák egy része eltűnik, gépek és szoftverek helyettesítik az egyszerű szakmák jelentős részét, túlnyomó részt a keresleti oldalon digitális – részben ma még nem is definiálható – munkahelyek jelennek meg.

Az alapvető felhasználói ismereteken lényegesen túlmutatnak a programozókkal, program tervezőkkel szembeni elvárások. Az ő képzésükre, felkészítésükre, felkutatásukra, motiválásukra azonban a köznevelésnek még nincs programja. Ennek az a következménye, hogy informatikai pályára kevesebben jelentkeznek, mint ahányan a nyugdíj, vagy a külföldi munkavállalás miatt elhagyják a hazai informatikai munkaerőpiacot.

Az informatikai pályát választók alacsony létszáma miatt a hazai informatikai ipar veszít versenyképességéből és import munkaerőre szorul Ukrajnából, és a Közel-Keletről, holott az informatikai munkavállalók az átlagnál lényegesen magasabb bérezésre számíthatnak annak köszönhetően, hogy az informatika a legdinamikusabb fejlődő, és a leggyorsabban növekvő hozzáadott értékű ágazat. Magyarország nemzetközi versenyképességének egyik fő motorja az az informatika, amely egy egyre inkább elöregedő, megfelelő utánpótlás nélküli munkaerőbázisra támaszkodik.

Következmény: a diákok felnőve nehezen jutnak majd munkához, mert nem rendelkeznek a megfelelő digitális képességekkel

Az IVSZ összegyűjtötte az iskolák IKT fejlesztési képességét gátló problémákat és egy komplex javaslatcsomagot dolgozott ki, amellyel a köznevelés alacsony digitális készségfejlesztő-képessége javítható.

Az IVSZ által feltárt problémák:

  • Elavult eszközrendszer
  • Alacsony internet sávszélesség
  • Támogató elektronikus szolgáltatások és digitális tartalom hiánya
  • Rendszergazdák és karbantartás hiánya
  • A digitális oktatásra felkészítő pedagógusképzés hiánya

A digitális oktatás több, egymásra épülő elemből álló komplex rendszer, amelyek egymás nélkül sem működőképesek, ezért nem rangsorolhatóak egyértelműen. Az alábbi helyzetkép a digitális oktatás nélkülözhetetlen feltételit tekinti át európai összehasonlításban.

Internetelérés/Hálózati sávszélesség

Európában, hasonlóan Magyarországhoz az iskolák döntően ADSL technológiával csatlakoznak a világhálóhoz. Az intézményeknél mért átlagos sávszélesség azonban a magyarországi iskolákban jellemzően alacsonyabb az európai átlagnál. Különösen alacsony az aránya a 30 Mb/s vagy ennél magasabb kapcsolattal rendelkező intézményeknek. Az átlag Magyarországon 4 Mb/s, ami nemcsak az európai összehasonlításban tartozik a sereghajtó utolsó 20%-ba, de objektíve is alkalmatlan az elvárt informatikai szolgáltatások kiszolgálására.

A funkcionálisan minimálisan szükséges 30 Mb/s Magyarországon csak az intézmények kevesebb, mint 10%-ban érhető el. Az intézmények 70%-a 10 Mb/s sávszélességgel sem rendelkezik.

Eszközellátottság

Magyarország az EU átlagnak megfelelően ellátott számítógépekkel, de az eszközök kora és eloszlása már sok kívánnivalót hagy maga után.

Magyarországon a számítógépek túlnyomó többsége a számítógép laborokban van, ezért ezek például a természettudományos órákon nem érhetőek el. Bár EU szinten viszonylag magas a használható eszközök aránya de koruk alapján a hazai eszközök a legelöregedettebb gépparkok közé tartoznak.

A számítógépek öregedése néhány éven belül a teljes eszközpark használhatatlanságához vezet megfelelő eszköz utánpótlás, állagmegőrzés nélkül. Az öreg gépparkot viszonylag magas arányban azért sikerül a hazai iskoláknak működőképesen tartaniuk, mert már hozzászoktak ahhoz, hogy önállóan kell megoldaniuk a karbantartást, javítást, sokszor a tanárok és szülők hozzájárulásának segítségével.

További negatív adat, hogy a gépeknek csak mintegy haramada kapcsolódik az internethez, illetve hogy a meglévő gépek is jellemzően a magasabb jövedelmű lakosságú településeken, városokban találhatóak meg, ami nagyon jelentős esélyegyenlőtlenséget generál a hátrányos helyzetűek kárára, akik otthon is kisebb valószínűséggel férnek hozzá informatikai eszközökhöz.

Az utóbbi korrelációval éppen ellentétes adatokat mutat ugyanakkor Magyarországon az interaktív táblákkal való ellátottság. Interaktív táblákat jellemzően a természettudományos tantermekben, az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező lakosságú települések iskoláiban lehet találni itthon. A pozitív megkülönböztetés oka az esélykompenzáló eloszlás mögött az, hogy fejlett Közép-Magyarországi Régió – kifejezetten ilyen céllal – nem részesült az interaktív táblák beszerzését támogató TIOP pályázatból.

Digitális szövegértés

Többnyire a köztudatban a digitálisírástudás képessége jelenik meg, de a mai munkaerőpiaci, társadalmi és egyéb elvárások elsősorban nem azt várják el, hogy egy ember képes legyen digitális struktúrákat létrehozni. A kritikus képesség a meglévő rendszerek használata, a hatékony információkeresés és szűrés, az eszközök megfelelő kombinálásának képessége, a rugalmasság, alkalmazkodó képesség. A diákok képességeit összehasonlító, közismert PISA felmérésnek van egy olyan modulja, ami ezeket a területeket vizsgálja, összefoglaló néven ezt digitális szövegértésnek hívja.

A vizsgálat során a diákoknak olyan egyszerűnek tűnő feladatokat kell interneten, digitális eszközök segítségével végrehajtani, mint például egy vonatjegy megvásárlása, menetrendek alapján utazás megtervezése, megadott fogalmakról való adatgyűjtés, összetett kérdésekre való válaszadáshoz információkeresés.

A közvélekedéssel ellentétben a fiatal generáció egy jelentős része nem használja készségszinten a digitális eszközöket, a látszólag folyamatos eszközhasználat gyakran kimerül egyszerű kommunikációs, közösségi vagy multimédia funkciókban, de gyakran egyszerű eszközbeállítások vagy triviálisnak gondolt folyamatok kezelése, adatok keresése, tárolása, rendezése is problémát okoz. A PISA felmérés Magyarországra vonatkozó részében meglepő eredményeket találunk, amiből következtetni lehet arra, hogy a jelenlegi oktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy a digitális szövegértést fejlessze, sőt bizonyos szempontból ellentétes hatást fejt ki.

A digitális eszközhasználat mellőzöttsége, különösen a középiskolában, jelentős esélyegyenlőségi hátrányt eredményez és csökkenti a munkaerőpiaci érvényesülés lehetőségét a tanulók legalább egyharmada számára. Különösen rémisztő, hogy ez az alacsony használati arány nem is a lassú emelkedés, hanem már egy csökkenés eredménye, amely az informatika óraszámok lecsökkentéséből és az IKT háttérbeszorításából fakad.

Digitális oktatás fejlesztésének problémái

Az elmúlt fejlesztési időszak (2007-2013) és más, korábbi programok tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy az digitális oktatási fejlesztés az iskolákban nem feltétlenül érte el az elvárt, optimális hatást. A digitális oktatás ugyanis egy komplex rendszer, amelynek minden elemét össze kell hangolni technológiai, de elsősorban pedagógiai szempontból. Egyes elemeinek fejlesztése nem vezet a teljesítmény javulásához, sőt, bizonyos esetekben (UK, Norvégia, EUN 2006) kutatások kimutatták a tanulói teljesítmény visszaesését az infokommunikációs eszközök fejlesztését követően. A visszaesés oka elsősorban a pedagógusok megfelelő képzésének hiányosságaira és a hiányzó módszertani, tartalmi eszközökre volt visszavezethető.

A fejlesztések másik, gyakran megjelenő problémája a fenntarthatóság. A külön fejlesztési forrásokból finanszírozott, nagy értékű eszközfejlesztést az intézmény általában a saját költségvetéséből nem tudja megismételni 3-4 évente, így a gyorsan avuló eszközök nem tudnak tartósan beépülni a pedagógiai rendszerbe, így a megfelelő hatást sem tudják kifejteni.

A közelmúltban lezajlott technológiai fejlesztéseket is figyelembe véve és az előbbiekben leírt tapasztalatok alapján új típusú digitális oktatási fejlesztések váltak szükségessé. Önmagában az IKT fejlesztést célzó beruházások nem váltak sikeressé. A számítógépek számának növelése például önmagában nem vezet kimutatható teljesítménynövekedéshez, miközben jelentős többletterhet ró az iskolára (őrzés, karbantartás, kezelés, üzembentartás).

Azok a fejlesztések lettek sikeresek, amelyek pedagógiai célokhoz kötődtek és eszközjelleggel tartalmaztak IKT eszközberuházást, tehát azok kötelezően beépültek a pedagógiai folyamatba.

Az IVSZ összegyűjtötte a gátló problémákat és egy komplex javaslatcsomagot dolgozott ki, amellyel a köznevelés alacsony digitális készségfejlesztő-képessége javítható. A javaslatokat két részre osztotta: az első részben az alapvető stratégiai javaslatokat gyűjtötte össze, míg a javaslatcsomag második részében a hazai szélessávfejlesztési tervvel párhuzamosan végrehajtható, annak hatásait erősíteni képes, operatív teendőket.

LEHETSÉGES FEJLŐDÉSI IRÁNYOK A MAGYARORSZÁGI DIGITÁLIS OKTATÁSBAN

ivsz-7
ivsz-6
ivsz-8 ivsz-9 ivsz-10 ivsz-11

BEAVATKOZÁS: 2018-IG MEGVALÓSÍTHATÓ TEENDŐK

ivsz-12 ivsz-13 ivsz-15 ivsz-16 ivsz-17 ivsz-18

Az IVSZ várja az Iskolai Digitális Oktatás Megújítási Tervével kapcsolatos véleményeket, ötleteket, visszajelzéseket. A szövetség igyekszik összegyűjteni a jó példákat, a digitális gazdaságra a diákokat megfelelő módszerekkel felkészítő gyakorlatokat, projekteket – ezek bemutatásával, a többi iskola és szervezet felé kezdeményezett tudásmegosztással javíthatóak az aggasztó viszonyok.

Forrás:http://ivsz.hu/oktatas/digitalis-oktatasi-kialtvany/