Keressen minket a Facebook-on
Keressen minket a Google+-on
Keresssen minket a Twitteren
Keressen minket a LinkedIn-en
Iratkozzon fel hirlevélre!
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
Soter-Line Oktatási Központ - 25 éve az élvonalban - Több, mint 120  OKJ-s tanfolyam
"Szárnyalj a tudás vezérvonalán!"

Álomfizetés diploma nélkül: többezer dolgozót keresnek, ingyen kiképeznek

Romlik a helyzet az infokommunikációs szektorban: egyre kevesebb a jól képzett informatikus a piacon, közben pedig egyre többre lenne szüksége a vállalatoknak. Miközben ebben a szektorban lehet a második legmagasabb fizetést hazavinni. Kerestük a választ arra, hogy miért nem vonzó karrier ez a fiatalok számára? És mi lehet a megoldás arra, hogy jó munkaerőhöz jussanak a cégek?

Temérdek írás jelenik meg mostanában arról, hogy mennyire súlyos a munkaerőhiány az informatikai szektorban, és az utánpótlás kérdése is egyre borúsabb: harmadával visszaesett az ilyen szakra jelentkezők száma, és azoknak is a fele lemorzsolódik. De miért jelent ez ekkora gondot az egész magyar gazdaságnak? Miért nem csak a szektornak, a felsőoktatásnak és a pályaválasztás előtt álló fiatalok a problémája? A válasz erre igen összetett, talán kezdjük is néhány fontos adattal a reális képért.

  • Az infokommunikációs szektorban közvetlenül 162 ezer fő dolgozik, a nemzetgazdasági foglalkoztatás 4,1, a versenyszféra 6,2 százalékát adja.
  • Tavaly 22 ezer betöltetlen állás volt (azóta csak tovább nőtt a hiány) a hazai munkaerőpiacon, és ez a bővülés a közvetett multiplikátor-hatásokkal együtt 72 ezer embernek adhat munkát Magyarországon.
  • Az elmúlt egy évben 8-10 százalékkal nőttek a keresetek a szektorban.
  • Az informatikai képzésre jelentkezők 2001 és 2014 között 15 ezerről 10 ezerre (-35 százalék) csökkent, csakúgy, mint a felvettek száma: 8600-ről 5300 főre (-38 százalék).

A 2000-es években hatalmas fejlődésnek indult a hazai informatikai szektor, akkor az olcsó munkaerő jelentette a versenyelőnyt. Ez ma már nincs, hiszen az olcsó munkaerőt Indiában, és Keleten találják a multik. Ami miatt mégis vonzó a befektetőknek a magyar piac, az a hozzáadott érték. Ezt jó ideje felismerték a hazai cégek, aminek hatalmas növekedés és bővülés lett az eredménye. Olyannyira, hogy a szektor a teljes magyar gazdaság húzóágazata lehetne.

A piac igényeit viszont nem tudta követni az oktatás, így sem mennyiségben, sem minőségben nem áll rendelkezésre megfelelő munkaerő.

De hol van a hiba a gépezetben? Miért nem vonzó a magyaroknak ez a szakma? És mi lehet a megoldás? Vélhetően hasonló kérdések fölött ülve vakargatták a fejüket a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban is, amikor erre irányuló kutatást rendeltek a BellResearch-től. A felmérésből az derült ki, hogy óriási a probléma, és sokkal mélyebben gyökerezik, mint ahogy azt elsőre gondolná az ember.

Valójában nem létezik informatikaoktatás

A 110 oldalas tanulmány lényege, hogy azért nincs elég szakképzett munkaerő, mert nem termel eleget a felsőoktatás. Ez azért van, mert kevesen jelentkeznek informatikai területre, és annak a fele lemorzsolódik, egyrészt azért, mert nagyon erősek a matematikai és természettudományos tárgyak a képzés elején, másrészt a felvételizőknek nem volt teljes és reális képük az informatikus-szakmáról. A nehéz tárgyakon azért buknak el, mert a köznevelési informatikaoktatás céljaiban, mennyiségében, tartalmában és eszközeiben nem alkalmas arra, hogy megadja azt a tudásszintet, amit a felsőfokú képzés megkövetel, sem pedig a pályaorientációra, a szakma iránti érdeklődés felkeltésére.

A tanulmány szerint valódi informatikaoktatás – az informatikai szakközépiskolák kivételével – nincs a közoktatásban.

Valójában csak alapvető irodai alkalmazásokat, és felhasználói szintű készségeket sajátíthatnak el a tanulók, tehát nem megfelelő az oktatás tartalma. Valamint az informatikatanárok felkészültsége is hiányos, az alacsony minőségű eszközpark pedig gyorsan elavul, és a pótlása sem megoldott.

Sosem látták a piacot

A szakemberek szerint azért is nehéz informatikai/műszaki pályára terelni a fiatalokat, mert a középiskola végéig szinte kizárólag humán területen dolgozó emberek képzik őket. Még a reáltárgyakat tanító matematika- és fizikatanárok sem tudják átadni a szükséges szemléletet, mert sosem láttak bele például az iparba, és a tanultak gyakorlati alkalmazásába. Tehát elmondható, hogy a fiatalok nem kapnak ilyen irányú útmutatást, hacsak a szülők nem műszaki területen dolgoznak.

Agyelszívás felsőfokon

A felsőoktatás nem tudja felvenni a kesztyűt a versenyszférával, így a jól képzett oktatókat a piac 5-8-szoros fizetéssel elcsábítja az egyetemektől. Egyszerűen nincs forrás arra, hogy a piachoz hasonló javadalmazást kapjanak az oktatók. A másik probléma, hogy sok oktatónak viszont teljesen hiányzik a piaci tapasztalat, és az átlagéletkor is jóval magasabb, mint kellene.

Üzlet lett az oktatás

Az egyetemi és OKJ-s képzések mellett megjelentek nem akkreditált szoftverfejlesztő tanfolyamok is, amelyek verseny- és piacképes tudást ígérnek a náluk végzett diákoknak. Sőt, a Codecool például állásgaranciát is vállal, ami azt jelenti, hogy a tanulónak nem kell kifizetni a 18 hónapos képzés 1,5 milliós tandíját előre, csak ha a képzés utána néhány hónapon belül el tud helyezkedni a megszerzett tudásával, és utána részletekben törlesztheti a tandíjat a fizetéséből.

A jelentkezőknek nagyjából a 10 százalékát vesszük fel, szigorú előszűrési rendszerünk van. Nézzük a logikai képességet, az angol nyelvtudást, és a motivációt is. A képzés elején van kéthónapos próbaidő, amikor bárki abbahagyhatja a tanfolyamot anélkül, hogy fizetési kötelezettsége lenne felénk”

– mondta a Pénzcentrumnak Boda József, a Codecool alapító-igazgatója.

Véleménye szerint a mai felsőoktatási képzés nem tud lépést tartani a cégek megnövekedett igényeivel – létszám tekintetében semmiképp – és meggyőződése, hogy azzal a képzési modellel, amit kialakítottak, jóval rövidebb idő alatt lehet szakembereket képezni. Ez persze nem váltja ki az egyetemi képzést, de nem is csak mérnökökre van szükség. De miért nem akkreditálták a képzést?

A jelenlegi akkreditációs rendszer szigorú feltételeket szab, hogy mit és hogyan kell oktatni, mi viszont a cégek igényeit követjük – mindannyian több, mint 10 évig dolgoztunk nagy cégeknél ilyen területen, és jelenleg is intenzív kapcsolatot ápolunk velük, ez az üzleti modellünk egyik lényege. Tehát pont azt a rugalmasságot veszítenénk ez az akkreditációval, ami miatt versenyképesek vagyunk” 

– mondta az alapító-igazgató.

Elég egy tanfolyam a sikerhez?

Ezekre a sokszor “gyorstalpalóknak” nevezett tanfolyamokra nagyon sokféle életkorú, és végzettségű ember jelentkezik. Túlnyomó többségben a húszas éveik végén, és a harmincas éveikben járók. A tanfolyamot nem lehet munka mellett csinálni, mert egész embert kíván és napi nyolcórás elfoglaltságot jelent. Tehát aki belevág egy ilyenbe, az nagyon elszántan változtatni akar a jelenlegi életén, rááldozza az idejét és a megtakarítását, ebből következik, hogy vélhetően hatalmas a motivációja és valóban tanulni akar. Rendelkezik már élettapasztalattal is, ami szintén nagy előny a versenyszférában, tehát összességében elmondható, hogy bőven van potenciál ezekben az emberekben.

Félreértés ne essék: a tanfolyam nem ad azonos tudást az egyetemi végzettséggel, viszont mind a kettőre szükség van a piacon.

Pörög a HR, zajlik a vadászat

A több mint ezer főt foglalkoztató, az ország egyik vezető szoftverháza, az evosoft Hungary Kft. is érzi a munkaerőhiányt: jelenleg 100 nyitott pozíció van a vállalatnál, fejlesztőket, informatikusokat, és mérnököket keresnek. Minden kapcsolatot és lehetőséget használnak, hogy szakképzett munkaerőt tudjanak felvenni a céghez.

A diploma jó előre jelzője a tudásnak, de egyetlen jelentkezőt sem küldünk el azért, mert nincs diplomája, nekünk a tudás a legfontosabb. Örülünk az egyetemről kikerült jelölteknek, de ott is van szórás. Emellett azt tapasztaltuk, hogy lelkesedéssel és motivációval nagyon sok mindent gyorsan el lehet sajátítani egy bizonyos szintig.

– mondta a Pénzcentrumnak Gönye Zoltán, az evosoft Hungary Kft. marketing és kommunikációs vezetője.

Hozzátette, a szektorban elengedhetetlen a folyamatos továbbképzés, és teljesen normálisnak számít, hogy 2-3 évente új dolgokat kell elsajátítani. Elmondása szerint erre a cég nagyon komoly összegeket áldoz, és elkülönítettek egy keretet is erre a célra. A szakmai konferenciákon és képzéseken felül például házon belül is szervez tanfolyamokat a dolgozók számára.

Mi lehet megoldás a hiányra?

A BellResearch tanulmány szerint a megoldás: a köznevelési informatikaoktatás teljes szemléletváltása és megújítása szükséges. Emellett a digitális alapkészségek megszerzését általános iskolai szintre kell levinni, a középiskolában be kell vezetni a valódi informatikai tartalom oktatását.

Az eszközpark fejlesztése mellett a pedagógusok digitális készségeinek fejlesztése is kulcsfontosságú, és ez nem korlátozódhat a tanárképzésre, hanem életkortól függetlenül a jelenlegi tanárokat is képezni kell.

Szükség lenne arra is, hogy a felsőoktatás sokkal rugalmasabb legyen, szóba került már olyan is, hogy rövidítik a képzés idejét.

Mindenkit érint

Nemzetgazdasági szinten azért kiemelkedően fontos ez a szektor, mert minimális tőkebefektetéssel hatalmas külföldi tőkét lehet vele az országba hozni. Nem kell gyártelepet építeni, ezermilliárdos beruházásokra költeni, csak iroda kell, számítógép és szakképzett emberek. Ezek a jól képzett szakemberek előállítják azt a hozzáadott értéket, ami képes behozni az országba a külföldi tőkét. A szektorban dolgozók még a mostaninál is jobban kereshetnek, és ezáltal sokkal többet költenek, amit más ágazatokat is felfelé húz (kereskedelem, turizmus, vendéglátás, stb.), tehát valóban az egész gazdaságot, így mindenki életét befolyásolja.

forrás:http://www.penzcentrum.hu/